Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindenszentek

2015.10.30

                                      - Önzetlenség -

                    186795966o.jpg

 

Ma elmentünk Naomival a temetőbe, két idegen sírját letisztítottuk. Furcsa érzés kering bennem! Egyfajta nyugalom, boldogság, lelki béke kíséretében! Nem érdekel, ki mit gondol, hisz nem azért csináltuk, hogy bárki elvárásainak eleget tegyünk, vagy bárki köszönetet mondjon! Azt sem tudja senki a református lelkészen Kormos Csabán kívül, akitől engedélyt kértünk, hogy ott jártunk.. Nem kell mindig mindent tudni….hangoztatni, hanem csinálni kell és kész! Valahogy Magyarországon mindig a nagy hangoztatásra kerül a hangsúly és a végén elfogy a lendület és semmi nem lesz az egészből! Ez nem tetszik….nem szeretem!

                                                        

szivecske.jpg

Számunkra egy ideg volt, a sír tulajdonosa. Csak egy bozótos leharcolt sír, amit nem gondoz senki, mert valószínűleg a hozzátartozók  meghaltak, vagy nem itt élnek. A természet pedig birtokba vette a területet!

                                            

                                     jhckh.jpg

 

Ahogy szorgoskodtunk Naomi elkezdett kérdezősködni a temetőben pihenő emberekről. Hogy haltak meg? Miért itt vannak eltemetve? Ki hány éves volt és mi volt a baja..

                                                      

kisfiu_csend.jpg

 

A sok kérdést azzal zártam, akik itt laknak alszanak. Egyik pillanatban megszólalt a telefonom, amit fel kellett vennem. Erre Naomi rendre utasított: „ Anya csssssss maradj csöndben,  itt sokan alszanak, felébreszted őket! „

 

               pszt.jpg                   

Nagyon elszégyelltem magam! A 4 éves kislányom viszont nagyon okos és intelligens, mert tudja, hogy illik egy ilyen helyen viselkedni!

 

fd.jpg

 

Ahogy tovább szorgoskodtunk a sírok körül egyre szebb lett. Levágtuk a benőtt bozótot, ledrótkeféztük a sírkövet, lesöpörtük a tölgy termését, a faleveleket és egyre közelebb kerültünk a sírkövekben pihenő ismeretlen ismerősökhöz. Mitől ismerős valaki? Attól, hogy valamilyen emlék, élmény köt össze.

     kinyujtott-kez.jpg

 

Mi ahogy időt szántunk ezekre az emberekre ismerősökké váltunk! Az egyik sír egy 11 éves kislányé volt. Később megtudtam, nyaralni jött a településre a nagyszüleihez és tragikus hirtelenséggel életét vesztette! Tele van az élet tragédiákkal! Ez a kicsi lány még élhetett volna, előtte állt az élet, egy fényes, reményektől kecsegető jövő!

                                              

gfjh.jpg

- Olyan sok élő halott másznál nap- mint nap közöttünk! Küzd az életben maradásért. A mókuskerék élete közepette fénytelenné, szürkévé vált, pedig mindenki magának színezi az életét! Mégis hogy ? - Egy önzetlen cselekedettel, egy mosollyal, egy öleléssel, pár jó szóval!                   

ght.jpg

 

Most, hogy itt a Mindenszentek mélyedjetek el magatokba és legyetek hálásak azért,  amitek van! Van szép családotok, van egészségetek, van házatok, vannak szeretteitek, barátaitok! - Ne azt nézd, a másnak mi van, azt sem mid nincs, csakis azt, ami van!

                           ghdg.jpg

 

Légy elégedett, hálás és mosolyogj , mert másnak talán ennyi sincs! Gondolj arra egyik szülő talán a 11 éves kislányát siratja a temetőben, más éhezik, fázik, vagy menekül a háborúk elől!

 

hala-oraja.jpg

 

Te itt vagy a hazádban a meleg házadban! A melegség pedig nem csak a fűtött helyiségtől származik, hanem a benned lakozó szeretetből, emberségből!

 

bjh.jpg

Ezért arra kérlek, amikor elkeseredsz egyszerűen csak: Színezd újra! Vegyél egy nagy levegőt!

Színezd újra: Mielőtt az élet megfakulna! Te vagy a festő, színezd újra! Az élet túl szép, túl értékes  és túl rövid  ahhoz, hogy elpocsékold! smileyheart

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.